2010. július 5., hétfő

4. Fejezet



4. Fejezet
Szimatolás Cullenék körül
 (Amanda Szemszöge)

Elkezdődött Bella átváltozása. Sajnálom, mert ilyenkor hatalmas kínok közt kell magát átverekednie. Szerencséje van, mert elvesztette az eszméletét. Így nem lehet olyan szörnyű, mint ha eszméleténél lenne. Viccesnek hangzik de, Bella Laran lesz. Egy természetfeletti lény, régen medio gato volt a nevünk, vagyis fél macska spanyolul. Mert a fajunk spanyol országban honos. Egészen addig így hívtak minket, amíg 1862-ben meg nem jelent egy Elizabeth Laran nevű félvér, aki történetesen Bella igazi anyja volt.
Akkoriban jelentősen elszaporodtak a vámpírok Amerikában. Liz átváltozása után nem sokkal megtámadta egy vámpír, akit 1 késsel megölt. Ez után rájött, hogy így segíthet minden élőlénynek, ha írtja a vámpírokat és így újra egyensúlyba tudja hozni az emberek és vámpírok számát. Teltek az évek Elizabeth pedig újabb medio gatokat képzett ki, akik között én is ott voltam.
-Am, tudom, hogy szeretnél még maradni Bellánál, de meg kell látogatnunk Cullenéket.- zökkentett ki Daniel a gondolatmenetemből.
-Rendben- sóhajtottam és felkeltem Bella ágyáról. Majd kiugrottam az ablakon kedvesem meg utánam. Daniel és én szintén Laranok vagyunk, és mivel ez örökéletet jelent kicsit idősebbek vagyunk, mint Bells. Még az anyja, a klánunk vezére bízta ránk, hogy vigyázzunk rá. Mintha tudta volna, hogy meg fog halni. 
 Ha Bella átalakul nagyon meg fog változni. Mint ahogy mondtam a régi nevünk jelentése fél macska, nem véletlenül adták nekünk ezt a nevet.
Emberi kinézetünket kivéve szinte mindenben hasonlítunk a macskákra.
De megkaptunk tőlük hihetetlenül jó egyensúly érzéküket, kecsességüket és kiváló érzékszerveiket és gyorsaságukat. Sajnos karmaikat és fogaikat nem „örököltük”
Azért fegyverrel kell harcolnunk. 2 tőrt használunk, aminek a pengéje valamiféle természetfeletti anyagból van. Mint a vámpíroknak, nekünk is vannak különleges képességeink. Én gyógyítani tudok Daniel illatát, pedig nem érzik a vámpírok.
Na, de folytassuk a történetet, amit Daniel sikeresen félbeszakított.
Elizabethnek a fülébe jutott, hogy nem mi vagyunk az egyetlen faj, aki irtja a vámpírokat. Az alakváltók (ismertebb nevükön vérfarkasok) ugyanazt az életmódot folytatják, amit mi. Liz és az akkori falkavezér egyesítették a két klánt, ami a Laran nevet kapta. 10 év múlva a falkavezér bevésődött és feladta farkas életét. Csupán egyetlen fia született, aki a Jacob nevet kapta. Igen, Jacob Black a jelenlegi falkavezér. Miután Jake betöltötte a 16. életévét apja betegségben maghalt és Jacobnak kellet átvennie a falka irányítását.  Eközben a vámpírok száma igencsak megfogyatkozott, de egy vámpír sereget toborzott újszülött vámpírokból. Nehezen de legyőztük a vámpírokat.
Rá 50 évre rátaláltam Danielre aki felkereste a klánunkat és csatlakozott hozzánk.
Én voltam a kiképzője és rövidesen egymásba is szerettünk.
 A klán boldogan élt egészen 1993-ig, amikor Elizabethet megerőszakolták egy sikátorban. Nem látta az illetőt, de abba biztos volt, hogy egy vámpír zaklatta. Támadója egy óvatlan pillanatban nem figyelt és Lizi megölte a mocskot.
De túl későn tépte le magáról és terhes lett Bellával. Terhessége csupán 2 hónapig tartott és hatalmas kínokat kellet átélnie. Mondtuk neki, hogy vetéltesse el a gyereket, mert megöli, de mindenképpen meg akarta tartani. És ez is lett a végzete. A szülésben egy sárga szemű vámpír segítet neki, de sajnos nem tudta megmenteni. Halála előtt Elizabeth lányának a Bella nevet adta, és rám bízta a csöppséget. Szegényt nem tudtam felnevelni, mert az ellenséges vámpírok megtudták, hogy vezető nélkül maradtunk és elkezdtek üldözni minket.
Bellának volt egy Charlie Swan nevű távoli rokona, akinek volt egy felesége Reneé Swan. Így hát rájuk bíztam a kicsit egy levél segítségével, hogy neveljék abban a tudatban, hogy ők a szüleik. A többi laran nagy része meghalt vagy jelenleg bujdos a vámpírok elöl. Daniellel mi is bujdostunk, és közben nyomon követtük Bella felcseperedését. Ha befejeződik az átváltozása, neki kell újra egyesíteni a klánt.
És akkor a fajuk újra egyensúlyt fog teremteni az emberek és a vámpírok között.
Azért látogatjuk meg Cullenéket mert ők is vámpírok, de nem értjük miért járnak iskolába.
Ott sok az ember és eddig még nem öltek meg senkit. Meg ott van még az aranybarna szemszín. Jacob már hallott valami hasonlóról és állítólag az ilyen vámpírok állati véren élnek
-Hé, Amanda megérkeztünk!- legyezett Dan a kezem előtt.
-Bocsi, csak elbambultam.- mondtam sajnálkozva.
-Ja, látom!- mosolygott-, na, nézzünk szét!- mondta és elrohant nyomokat keresni. Én is ezt tettem és hamarosan rá is találtam egy apró vértócsára. Amikor megízleltem nagyon csodálkoztam.

-Daniel- kiabáltam suttogva, bár tudtam nincs a házban senki, mert közös vadászaton van az egész család.
-Találtál valamit?- és hozzám rohant.
-Igen gyere.- leguggolt mellém, és szemével kereste, mit kell néznie.
-Kóstold meg! -, mutattam az aprócska tócsára. Ő csak vágott egy fancsali képet, majd felmártotta ujját a vérbe és lenyalta.
-Hmmmm… medve és vámpírméreg.
-Talált!- vigyorogtam.
-Ezek szerint tényleg állati véren élnek.- gondolkodott hangosan- Szerintem itt végeztünk a dolgunkkal. De továbbra is titokban kell tartanunk a kilétünk.
 -Szerintem most menjünk vissza Bellához.
-Jó ötlet- mondtam és visszafutottunk Bells szobájába.



(Bella Szemszöge)


Lebegtem a sötétségben, és úgy éreztem, mintha egy kalapáccsal ütöttek volna.
Valahogy beszélnem kell Amandáékkal, hogy nincs semmi bajom.
Hirtelen fellöktem magam a feketeségből és próbáltam kinyitni a szemem, de nem ment.
Kezdjük valami könnyebbel. Ujjak: hüvelyk… mutató… középső… gyűrűs...kisujj. Mind nagyon fáj! Akkor most a szemem. Óvatosan felnyitottam a pilláimat és tényleg az ágyamon feküdtem. Szétnéztem a szobába, de nem találtam senkit. Érdekes, mintha a látásom javult volna. Hirtelen óriási fájdalom járta át egész testem és nem bírtam tovább. Újra elvesztettem az eszméletem.


(Alice szemszöge)

Éppen végeztem a vadászattal és próbáltam valamit kideríteni, hogy Edward mikor jön vissza.
De hirtelen látomásom lett. Edward futott az erdőben, de hirtelen visszapattant valamiről.
Később megláttam, hogy egy ismeretlen emberi alaknak futott neki. Ezek szerint új vámpír jön látogatóba.
-Carlisle, Esme, Jasper, Emmet, Rosalie!- kiálottam el magam. Nem telt el 10 másodperc és az egész Cullen család ott ált elöttem és várta mit akarok mondani. Jasper odasétált hozzám és megcírógatta az aracom
-Mit láttál?- kérdezte kedvesem.
- Hamarosan látogatónk érkezik!

2 megjegyzés: